SZŰRÉS A VASTAG - és VÉGBÉLRÁK KORAI FELISMERÉSÉRE
Mit kell tudnunk a vastagbelek és a végbél rákjáról?
A vastagbél az emésztőrendszer (vagy tápcsatorna) mintegy egy és fél méter hosszúságú végső szakasza, amely lefelé nyitott patkó, vagy U alakban veszi körül a vékonybeleket. A jobb csípőtányér tájékán a vakbéllel kezdődik, majd a felszálló, haránt és leszálló szakasszal, és az S-alakban hajlott szigmabéllel folytatódik, és a mintegy 12-14 cm hosszúságú végbélben végződik, amely a végbélnyílással lezárja az emésztőcsatornát.
Daganatok a vastagbél és végbél bármely szakaszán a beleket bélelő nyálkahártya mirigyeinek a hámjából indulnak ki. Kisebb hányaduk az ép nyálkahártyából; többségük pedig az ún. polipokból keletkezik. (Vastagbél-polip-nak nevezik a bél nyálkahártyájából kiemelkedő, a bél üregébe bedomborodó, mirigyekből álló nyálkahártya-növedékeket, amelyek hosszabb-rövidebb idő óta, esetleg már a születés óta fennállnak anélkül, hogy panaszt okoznának) Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden polipból vastagbélrák keletkezik, hiszen a polipok mintegy 15-ször gyakoribbak, mint a vastagbélrákok. Tény azonban, hogy a vastagbél polipjai és rákja közötti összefüggés mégis jellegzetesnek mondható: a jóindulatú polipok idővel évek alatt - rosszindulatúvá válhatnak. A polipokat ezért a vastagbélben ?rákmegelőző állapotnak tekintik.
A kifejlődőben lévő vastagbélrák kezdetben nem okoz tüneteket; később hasi diszkomfortérzésű, görcsös, kólikás fájdalmak, a székelési szokások megváltozása (például hasmenés és székrekedés váltakozik), fogyás, vagy véres-nyákos székletürítés miatt szokta felkeresni a beteg az orvost.
A vastagbélrák kezdetben csak magára a polipra, vagy a nyálkahártyára korlátozódik; később átjárja a bél falát, sőt a környező szövetekre és szervekre (például a húgyhólyagra) is ráterjedhet. Előrehaladott állapotban a nyirokútakon és a vérereken keresztül távoli szervekbe is adhat áttételeket.
A vastagbélrák okát nem tudjuk pontosan megnevezni. Keletkezésében elsősorban környezeti, azaz életmóddal, különösen pedig a táplálkozási szokásokkal összefüggő tényezőknek tulajdonítanak szerepet. A vastagbélrákok egyes családokban halmozottan fordulnak elő; ez a hajlam öröklődésére utal.
Milyen gyakori a vastagbelek és a végbél rákja?
A vastagbelek és a végbél rákja a gazdaságilag fejlett, a nyugati életformát követő országokban gyakori: férfiaknál a tüdőrák, nőknél az emlőrák után a második leggyakoribb oka a daganatos halálozásnak. A megbetegedés gyakorisága a 40. életév felett rohamosan növekszik, a 60. életévig 5 évenként megkétszereződik. Nőkben viszonylag gyakrabban fordul elő a 60. életév után, mint férfiakban.
Magyarországon 1999-ben 4.912 személy, 2.598 férfi és 2.316 nő halt meg vastagbélrák és végbélrák miatt; ezzel a gyakorisággal csakúgy, mint a fejlett országok többségében - a daganatos halálokok sorában férfiaknál a tüdőrák, nőknél az emlőrák mögött de azzal közel azonos, sőt egyes években azt meghaladó gyakorisággal a második helyen állnak. Gyakoriságuk az 1960-as évek óta megháromszorozódott, haláloki szerepük növekedőben van: Ezzel a gyakorisággal a rendszeresen megbízható halálozási adatokat közzé tevő mintegy 50 ország sorrendjében mind a férfiak mind a nők között Magyarország férfiaknál Csehország, nőknél Új-Zéland mögött - a második helyet foglalja el.
Hazai adatok szerint 1999-ben 6.131 új vastagbélrákos beteget diagnosztizáltak. Ha ezt az adatot összevetjük a halálozási adatokkal, nyilvánvaló, hogy a vastagbélrákok gyógyulási aránya nem túl kedvező. Ennek oka az, hogy túl sok a már tünetek és panaszok alapján, előrehaladott állapotban felismert eset, amelyekben a gyógyulás esélye jelentősen kisebb, mint a még tünetmentes állapotban felfedezett és korán kezelésbe vett esetekben. A vastagbélrák mielőbbi felfedezése, ezen keresztül a gyógyeredmények javulása és a halálozás csökkentése a lakosságszűrés kiterjesztése útján érhető el.
Mi a vastagbélszűrés célja?
A vastagbélszűrés célja a vastagbélrák gyakoriságának és a vastagbélrák miatt bekövetkező halálesetek számának a mérséklése a tüneteket és panaszokat még nem okozó, tehát korai vastagbélrákok és a vastagbél mirigyes polipusainak felismerése és korai kezelése útján.
A vasgtagbél mirigyes polipjainak eltávolítása mintegy kihúzza a talajt a rák keletkezése alól, ily módon a vastagbélrák kialakulásának a megelőzését is szolgálja.
Vastagbélszűrés: milyen szűrővizsgálati módszerekkel rendelkezünk?
A daganatok és a polipok felfedezése, azaz a szűrés szempontjából fontos, hogy a azok a vastagbél melyik szakaszán helyezkednek el. A lakosságszűrés esetében, a nagyszámú tünet- és panaszmentes személyen alkalmazott szűrővizsgálati módszertől nemcsak az várható el, hogy alkalmas legyen a keresett elváltozások kimutatására és egyszerűen elvégezhető legyen, hanem az is követelmény, hogy a vizsgált személy számára ne okozzon fájdalmat, sőt kellemetlenséget is csak a lehető legkisebb mértékben. Csak így várható el, hogy a felkínált szűrővizsgálatot a magukat egészségesnek megélő emberek elfogadják.
Van-e a vastagbélszűrésre alkalmas és egyúttal elfogadható szűrővizsgálati módszer?
A vastagbélszűrés módszere:
a rejtett bélvérzés kimutatása székletmintában
Mind a vastagbél nyálkahártyában kialakuló korai rákról, mind pedig a vastagbélrák rákmegelőző állapotának tartott mirigyes polipokról megfigyelték, hogy időszakosan és kismértékben vérzik. A vérzés megelőzi minden más tünet és panasz jelentkezését. Hosszú időn keresztül a vérezgetés csak olyan kismennyiségű, hogy a székletben szabad szemmel még nem is vehető észre, ámde érzékeny laboratóriumi módszerrel már kimutatható. A vér a vastagbél bármely magas szakaszáról ered is, megjelenik a székletben.
Miért kell három székletmintát vizsgálni?
A megfigyelések szerint a keresett elváltozás nem állandóan, hanem csak időnként vérezget, ezért nem vehetjük biztosra, hogy minden székletürítés alkalmával benne van a székletben a mikroszkopikus mennyiségű rejtett vér. A rejtett bélvérzés tettenérésének a valószínűségét megnöveli az, ha a vérzés kimutatását nem egyetlen, hanem több, egymást követő székletmintából végezzük.
Laboratóriumi módszer: a FECA-TESZT
A rejtett vér kimutatása a székletből vett mintából ma az egyetlen tömeges szűrővizsgálatra alkalmas, érzékeny és fajlagos módszer, amelynek hatásosságát tudományos módszerekkel bizonyították.
Hogyan zajlik a szűrővizsgálat?
A szűrővizsgálat több lépésből áll:
Személyes meghívás és tájékoztató a háziorvostól
Minden 50 és 70 év közötti férfi és nő háziorvosától posta útján, vagy személyesen eljuttatva - névre szóló, személyes hangú levelet kap, amelyben a háziorvos tájékoztatja a címzettet a szűrővizsgálat lehetőségéről, céljáról, módjáról, a várható eredmények jelentéséről és jelentőségéről, és a vizsgálat korlátairól is. A levéllel együtt kis csomagot: mintagyűjtő kazettákat is kap, amelyhez használati utasítás van mellékelve; ez leírja a tennivalókat, beleértve a mintavétel ajánlott módját, tárolását is.
A mintagyűjtő kazetta
A FECA-TESZT elnevezésű csomag 3 darab székletgyűjtésre szolgáló, műanyagból készült, 3 cm átmérőjű, lapos kazettát tartalmaz. A kazettának mindkét oldalán szorosan záródó, felpattintható fedele van. Az egyik oldalon a páciens-széklet feliratú fedelet felnyitva 8 mm átmérőjű széklettartály található; erre kell elhelyezni a három egymást követő napon a mellékelt eszköz segítségével a székletből vett csipetnyi székletmintát. A minta elhelyezése után a fedél zárásakor egy, a fedélen kialakított záródugóval a kazetta lezárható. (A kazetta másik oldalán lévő laboratórium feliratú fedéllel - amely alatt már vegyszerrel átitatott szűrőpapír-korong a kémiai reakciót szolgálja - a vizsgált személynek semmi tennivalója nincs!)
A kazetták visszajuttatása a gyűjtőhelyre
Ez a vizsgálat egyik kulcsfontosságú mozzanata, amely a vizsgált személy szíves közreműködését igényli: a kazettákat miután a rajta lévő címkére ráírta nevét és a kért adatokat juttassa vissza a meghívó levélben megadott címre, vagy címek egyikére! (A kazettákat a gyűjtőhelyről a megfelelő laboratóriumba szállítják.)
A szűrővizsgálat eredményéről és az esetleges további tennivalókról a vizsgált személy a háziorvosa útján kap értesítést. Ha az eredmény negatív, 2 éve elteltével a szűrővizsgálat megismétlését ismételt helyezik kilátásba.
Mi a tennivaló, ha a szűrővizsgálat eredménye nem negatív?
A nem negatív szűrővizsgálati eredmény nem jelent egyértelműen pozitív eredményt. Csak annyit jelent, hogy a székletmintában vér nyomai mutathatók ki. A vérzés eredetét további vizsgálatokkal kell tisztázni.
A vizsgált személyt - a további tisztázó vizsgálat elvégzése céljából - háziorvosa egy olyan kórházba utalja be, ahol kolonoszkópos vizsgálatot tudnak végezni. Ezzel a vastagbélbe a végbélnyíláson át felvezetett vékony, hajlékony optikai eszközzel a vastagbél nyálkahártyája a vastagbél teljes hosszában láthatóvá tehető, azaz a szem ellenőrzése mellett centiről-centire végig tudják nézni, és így meg találni a vérzés eredetét. Ezzel a vizsgálattal minden kétséget kizáróan meg lehet állapítani, hogy a vastagbélben van-e, vagy nincs-e vérző polip, vagy daganat. Ha polipot találnak, azt egyúttal el lehet távolítani. Ha daganatot találnak, gondoskodnak a további szakorvosi ellátásról.
Mennyire megbízható a rejtett bélvérzés kimutatása,
mint szűrővizsgálati módszer?
A szűrővizsgálati módszerekkel szemben támasztott követelmény az, hogy
kellően érzékeny legyen, azaz
megbízhatóan mutassa ki a székletmintából a rejtett, tehát szabad szemmel
észrevehetetlen vérzést, továbbá
kellően fajlagos legyen, azaz
csak akkor eredményezzen pozitív leletet, ha a székletmintában rejtett vér
van.
A székletbeli rejtett vér kimutatására alkalmazott laboratóriumi módszer, a FECA-TESZT kellően érzékeny: pozitív eredményt ad, ha a székletmintában akár csak kis mennyiségű vér van. Az eljárás azonban csak a vérző daganatot, vagy polipot tudja kimutatni; elfordulhat tehát tévesen negatív vizsgálati eredmény is akkor, amikor a vastagbélben van ugyan daganat, vagy polip, az azonban egyáltalán nem, vagy a mintavétel idején éppen nem vérzik. Számolni kell tehát azzal, hogy a negatív eredmény nem jelent garantáltan daganat-mentességet. Fontos ezért, hogy ha emésztőszervi panaszai vannak, a vizsgált személy negatív bélvérzés-vizsgálat birtokában is forduljon orvoshoz!
A laboratóriumi módszer kellően fajlagos is, ami azt jelenti, hogy csak akkor ad pozitív leletet, ha a vizsgált székletmintában emberi eredetű vér van; a vizsgálat előtt fogyasztott hús tehát nem zavarja meg az eredményt. Ennek ellenére számolni kell tévesen pozitív eredményekkel is, hiszen vér nemcsak daganatból, vagy polipból kerülhet a székletbe, hanem a belek más elváltozásaiból is (például gyulladásos betegségek, fekély, aranyér). Pozitív szűrővizsgálat után a vérzés eredtét szakorvosi kolonoszkópiás vizsgálattal kell tisztázni.
Mi történik, ha a kivizsgálás vastagbélrákot igazol?
Ha a szűrővizsgálat daganat gyanúját veti fel, alapos szakorvosi kivizsgálást: tapintásos, eszközös (kolonoszkópiás) és képalkotó diagnosztikai (ultrahang, röntgen, CT) vizsgálatokat végeznek. A kolonoszkópos vizsgálat során szövetmintát vesznek szövettani vizsgálatra. A kivizsgálás tájékoztat arról, hogy milyen típusú, milyen kiterjedésű daganatról van szó; ezeket fontos ismerni a kezelés módjának eldöntéséhez.
A kezelés elsősorban sebészi megoldást jelent, amelyet sugárkezeléssel, esetleg gyógyszeres kezeléssel is kiegészítenek.
A kezelés után ritkuló időközökben ellenérző vizsgálatokat végeznek.
A szűrővizsgálattal felismert vastagabélrákok általában nem nagyok, csak a bél falára szorítkoznak, és nem terjednek a nyirokcsomókba, ezért korai szakszerű kezelésükkel a teljes gyógyulás is elérhető.
A családorvosok feladatai a vastagbélszűrésben
Az alapellátás szakszemélyzetének jelentős adminisztratív és egészségnevelői feladatai vannak az egészségügyi ellátórendszer által szervezett a szűrés működtetésében. Ennek érdekében elvárható tőlük, hogy
Kik a vastagbélrákra fokozottan veszélyeztetettek?
A vastagbélrák pontos okát nem ismerik, de egyes kockázati tényezők jól ismertek. Fokozott kockázatot jelent:
Az ilyen fokozottan veszélyeztetett személyeknek nincs ugyan okuk az aggodalomra, hiszen közöttük a vastagbélrák kialakulása bár gyakoribb az átlagosnál nem igazán gyakori. Mégis ajánlatos, hogy azok, akiknél e kockázati tényezők valamelyike fennáll, rendszeres (évenkénti) orvosi ellenőrzésen vegyenek részt, esetleg genetikai szűrővizsgálatban is részesüljenek. Tanácsért forduljanak családorvosukhoz.
Hogyan épül fel a lakossági vastagbélszűrés rendszere?
Magyarországon a KSH adatai szerint mintegy 2,5 millióra tehető az 50-70 év közötti, tehát a rendszeresen kétévente ismételt vastagbélszűrésre igényt tartó férfiak és nők száma. Ez azt jelenti, hogy ha - a nemzetközi tapasztalatok alapján feltételezve e korcsoportokba tartozók mintegy fele részt vesz szűrővizsgálaton, az egészségügyi ellátórendszernek évente mintegy 600.000 szűrővizsgálat elvégzésére képes rendszert kell létrehoznia és működtetnie, a megkívánt vizsgálati és kezelési héttér biztosítása mellett.
Ez a szűrővizsgálati rendszer illeszkedik az egészségügyi ellátórendszerbe és a családorvosi rendszerre épül. A szűrősre jogosultak nyilvántartását és mozgósítását, valamint a székletminta gyűjtésére szolgáló kazettákat a háziorvosok juttatják el a náluk regisztráltak számára.
A laboratóriumi FECA-TESZT-eket pályáztatás útján kiválasztott, szakmai szempontból alkalmasan felszerelt és kellő szakképzett személyzettel rendelkező kórházi laboratóriumokban végzik el. Ha a szűrővizsgálat eredménye nem negatív, a szükséges eszközö (kolonoszkópiás) vizsgálatokra a gyomor-bélbetegségekre szakodosott, ún. gasztroenterológiai szakellátás keretében kerül sor.
Az egészségügyi miniszter a népegészségügyi méretű onkológiai szűrővizsgálatok országos szintű bevezetésének és működtetésének irányításával az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ) bízta meg, amely a feladatot a megyei ÁNTSZ Intézetek bevonásával látja el. A feladatok összehangolására országos szűrési koordinátort, valamint megyei szűrési koordinátorokat nevezett ki. A személyes meghíváson, szükség esetén visszahíváson, és betegkövetésen alapuló rendszer működtetése céljából a személyi adatok védelméről szóló jogszabályok figyelembe vételével országos és területi szűrési nyilvántartásokat hozott létre és működtet, amely szűrővizsgálatra meghívandók személyek listáját, a megjelenteket és a meg nem jelentek listáját kezeli. A területi szűrési nyilvántartások és a családorvosi hálózat között munkakapcsolat áll fenn.
Mennyibe kerül a vastagbélszűrés?
A szűrővizsgálat a résztvevők számára ingyenes.
A lakosságszűrés rendszerének működési költségeit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az egészségügyi kormányzat Egészségbiztosítása Alapja fedezi.