A rendszerváltozás befejezése, európai integrációnk sikeres véghezvitele csak akkor lesz eredményes, ha legfőbb erősforrásunk, állampolgáraink alkotó ereje nem törik meg minduntalan és létszámában sem fogyatkozik tovább. Ehhez kell a mindenkori kormányok ez ügyben tapasztalandó elszántsága, nem lankadó programalkotása és természetesen az egész társadalom meggyőződésből fakadó aktív részvétele. A tíz-húsz év múlva jelentkező eredmények elérése érdekében haladéktalanul lépnünk kell mind egyéni életünkben, mind társadalmi méretekben. Öntudatos, magukért és utódaikért felelős és azért cselekvő polgárok lehetnek csak a zálogai a jövő sikeres Magyarországának! Ezért fogalmazta meg a Kormány saját programjában vállalt feladata keretében népegészségügyi programját:

A program öt nemzeti célt tűz ki a 2010-ig tartó periódusra:

1. Az öt nemzeti cél 2010-ig

1. A lakosság meghatározó többsége vallja, hogy az egyik legfőbb emberi érték az egészség. Ezzel egyidejűleg el kell érni, hogy a döntéshozók mind a jogalkotásban, mind a költségvetésben kitüntető jelentőséget tulajdonítsanak a lakosság egészsége javításának.

2. A rokkantságmentes életéveket férfiaknál legalább 64, nőknél legalább 72 esztendőre kell kiterjeszteni.

3. A születéskor várható átlagos élettartamot férfiaknál legalább 70, nőknél legalább 78 esztendőre kell meghosszabbítani.

4. A társadalmi egyenlőtlenségeket, illetve a születéskor várható élettartamban mutatkozó különbségeket csökkenteni kell.

5. A felnövekvő generáció számára biztosítani kell az egészséges fejlődés feltételeit a fogantatástól a felnőttkorig.

1. Tíz kiemelt nemzeti feladat

1. Az egészséges életre nevelés, az oktatás és tudatformálás erősítése.

2. A célzott lakossági szűrővizsgálatok bevezetésével a nagy népegészségügyi jelentőségű betegségek korai felismerése.

3. Az egészséges táplálkozás széleskörű elterjesztése.

4. Az egészséges élethez szükséges mozgáskultúra fejlesztése.

5. A káros szenvedélyek (túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, drog fogyasztás) elleni küzdelem.

6. Az egészséges élethez való egyenlő esély megteremtése és megtartása.

7. A járványügyi biztonság erősítése.

8. Az élelmiszerbiztonság feltételeinek javítása � felkészülés az új kihívásokra.

9. Az egészséget támogató környezet kialakítása, a külső okok miatti halálozás visszaszorítása.

10. Az egészségügyi ellátórendszer népegészségügyi szempontokat is figyelembe vevő fejlesztése.

A célok elérését és a feladatok megvalósítását szolgáló 17 alprogram egyike a daganatos betegségek megelőzése címet viseli:

III. Daganatos betegségek megelőzése
 
 

Helyzet

A daganatos megbetegedések, a szívkeringési megbetegedések után a második leggyakoribb halálok, 1999-ben az összes magyarországi halálozás 24 %-a, ami 34.255 beteg elvesztését jelentette. A rákhalálozás szervek szerinti gyakorisági listáját a tüdőrák vezeti (7.853), majd a vastag-végbél- (4.912), az emlő- (2.387) és a száj-garat-nyelőcső tumorok (2341) követik. A gyomor rosszindulatú daganata okozta halálozás csökkenésén kívül, minden más daganat halálozási mutatószámaiban stagnálás vagy emelkedő tendencia figyelhető meg. Rendkívüli mértékben emelkedik a tüdőrák és a szájüregi daganatok okozta halálozás, melyek aránya kb. 15-30 %-kal magasabb, mint a környező országokban. Ezzel együtt jellemző a daganatos megbetegedés fiatalabb korcsoportok felé való eltolódása. Évente 45-50 ezer új beteg kórházi ellátásával kell számolni. Az egy időben élő összes beteg száma mintegy 230.000 fő. Az adatok arra is rámutatnak, hogy a daganatok kialakulásában szerepet játszó életmódbeli és környezeti tényezőket a visszaszorító intézkedések késlekedése mellett, a rákos megbetegedések korai felismerését és kezelését szolgáló egészségügyi ellátás elhanyagolása is hozzájárul e helyzet kialakulásához. A prevenciós tevékenységben élenjáró országokban a halálozási és a megbetegedési mutatók aránya a 3:6-értéket közelíti, szemben a magyarországi 4:6 körüli aránnyal. Az európai régión belül a magyarországi tüdőrák halálozás férfiaknál és nőknél egyaránt rendkívül kedvezőtlen, a 65 év alattiak adatai kiemelkedően rosszak. A vastagbél és a végbél rosszindulatú daganata okozta halálozás mutatói mindkét nemnél a legkedvezőtlenebbek az európai régióban. A női emlőrák okozta halálozás hazai trendje emelkedő az utóbbi évtizedben más országokban (pl. EU országai) tapasztaltakkal szemben, a méhnyak-rák okozta halálozásra pedig a magas szintű stagnálás a jellemző, a csökkenést mutató nemzetközi tendenciák dacára. Az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú daganata okozta halálozás jellemzően a dohányzás és az alkoholfogyasztás mértékével párhuzamosan változik. A magyarországi helyzet elsősorban a férfiak esetében európai és tágabb nemzetközi összehasonlításban is riasztó.

A folyamatosan emelkedő betegszámmal az egészségügy nem tud lépést tartani. A onkológiai gondozás keretében 1999-ben 1 575 400 vizsgálat történt. Az ellátás valamennyi formáját nagyobb arányban vették igénybe a nők, mint a férfiak (tanácsadás, konzultáció, gondozás 75% nő, 25% férfi, rehabilitáció 84% nő, 16% férfi). Onkológiai szűrésen résztvevők száma országosan összesen 806 ezer volt, a nők aránya itt is jóval magasabb, mint a férfiaké (7% férfi, 93% nő). Az onkológiai gondozók és osztályok szűrésein felfedezett daganatos betegek száma 4 736 (27%), míg az orvosi vizsgálatok kapcsán 13 037 (73%) beteget fedeztek fel. A célzott és szervezett szűrővizsgálatokkal 1999-ben 7770 vastag-végbél-, női emlő- és méhnyak haláleset mintegy 25-30%-a megelőzhető lett volna.

A rákellenes küzdelem eredményessége döntően a betegség elsődleges és másodlagos megelőzésétől függ � mindkettő szervezése és irányítása speciális állami feladat, mert:
¨ a daganatok elsődleges megelőzése csak a társadalom valamennyi ágazatának irányított együttműködésével lehet eredményes, az elsődleges megelőzés körébe tartozik a dohányzás, a túlzott alkohol fogyasztás visszaszorítása, az egészséges táplálkozás, a foglalkozási eredetű daganatok megelőzése, a környezetvédelem
¨ a másodlagos megelőzés sikere a szervezett, széleskörű és a veszélyeztetett lakosságra irányuló, célzott szűrőrendszerek működtetésétől (finanszírozásától) függ
¨ a harmadlagos megelőzés az egészségügy feladata: a diagnosztika, a komplex gyógykezelés, a rehabilitáció és az otthoni ellátás.

A daganatellenes küzdelem rendkívül összetett feladat. Ezeket összegzi a Nemzeti Rákkontroll Program. Eszerint kiemelten fontos a törvényhozás és az önkormányzatok szerepe, mivel a törvények, rendeletek iktatják ki környezetünkből a rákkeltő tényezőket. Az ifjúság oktatása, illetve a felnőtt lakosság megfelelő tájékoztatása teszi lehetővé a helyes életmód és táplálkozási szokások kialakítását, a betegség elkerülését. Az egészségügy feladata a daganatokkal kapcsolatos szaktevékenység az elsődleges megelőzés, a szűrések és gyógyítás területén.

Célok 2010-ig

1. A légcső, hörgők és a tüdődaganatok miatti halálozás 5%-kal csökkenjen;

2. A vastagbél-végbél daganatok miatti halálozás 10%-kal csökkenjen;

3. Az emlődaganatok miatti halálozás 20%-kal csökkenjen;

4. A méhnyak daganatok miatti halálozás 50%-kal csökkenjen;

5. Az ajak, szájüreg és garat daganatos halálozásának növekedése álljon meg.

6. A daganatos betegellátás személyi és intézményi feltételeinek javítása

7. Lakossági szűrések

8. Daganatok elsődleges megelőzése: egészséges táplálkozás népszerűsítése, testmozgás népszerűsítése, dohányzás és alkoholfogyasztás visszaszorítása, egészséges környezet kialakítása, munkahelyi daganatkeltőkkel szembeni küzdelem, egészségfejlesztés az oktatásban, nevelésben

Indikátorok

• Daganatos morbiditási adatok (incidencia, prevalencia) és mortalitás alakulása

• Az összes daganat és az egyes lokalizációk területi halmozódásának változása

• Az onkológus szakemberek számának alakulása

• Onkológiai feladatok ellátáshoz szükséges kórházi férőhelyek számának alakulása

• A szűrésen nem-negatív és a tumor-pozitív betegek arányának változása

• Kockázati tényezők alakulása

Akciók

• A méhnyak, emlő, vastagbél-végbél daganatok célzott lakossági szűrése, további, népegészségügyi szempontból fontos daganatok szűrésének szakmai előkészítése (szájüregi daganatok, prosztata daganatok)

• Megfelelő szakember alap- és továbbképzés kialakítása az orvosi egyetemeken és az egészségügyi szakdolgozók oktatási intézményeiben.

• Az onkológiai feladatok ellátásához legalább 10 ezer kórházi férőhely biztosítása

• Klinikai Onkológiai Osztály létesítése valamennyi megyei kórházban (és rákos betegeket rendszeresen ellátó, sokszakmás városi kórházban). A megyei kórház-rendelőintézetek keretében működő Klinikai Onkológiai Osztályok és a Megyei Onkológiai gondozók integrációjával Megyei Onkológiai Centrumok egységes rendszerének kialakítása.

• A Sugárterápiás Osztályokon a műszer és eszköz feltételek mellett a kórházi férőhelyek megfelelő számának biztosítása (reális fejlesztési igény a közép-dunántúli terület).

• Az onkológiai tevékenységről és a daganatok előfordulásáról szóló adatszolgáltatások (finanszírozási adatok, hálózati jelentések, rákregiszter) megfelelő szakmai színvonalú jelentés-rendszereinek fejlesztése az adatszolgáltatási fegyelem javítása,

• Az onkológiai betegek rehabilitációs intézményrendszerének országos kiépítése

• Az általános és középiskolai egészségfejlesztésben kiemelt szerepet kell kapjon az elsődleges megelőzésre és a szűrésre vonatkozó ismeretek oktatása.

• A humán rákkeltőkkel végzett munkával kapcsolatos előírások végrehajtásának fokozott ellenőrzése.

• Az egészséges táplálkozás népszerűsítése.

• A genetikailag fogékony populáció kutatása.

Résztvevők

• Országos Onkológiai Intézet

• Országos Egészségbiztosítási Pénztár

• Onkológiai gondozók

• Nemzeti Rákkontroll Program bizottságai

• Az onkológiai ellátásban és a szűrésben résztvevő szakterületek Országos Intézetei és Szakmai Kollégiumai

• ÁNTSZ központi és területi intézetei

• Egyetemek Orvostudományi és Fogorvostudományi karai

• Háziorvosok, fogorvosok

• Kórház-Rendelőintézetek

• Egészségügyi Minisztérium

• Oktatási Minisztérium

• Költségvetés 2001-2002 (ezer Ft)