"Az Egészség Hídja" Összefogás az Egyesült Államokban és Nyugat Európában már régóta ismert és működő, a politika, az üzleti élet és a civil szféra összefogásán alapuló modell mintájára jött létre 2002-ben. Öt civil szervezet - " A rák ellen, az emberért, a holnapért!" Társadalmi Alapítvány, a Magyar Rákellenes Liga, a Rákbetegek Országos Szövetsége, a Magyar Szenológiai Társaság és a Magyar Onkológusok Társasága Mammológiai Szekciója - Nancy Goodman Brinker amerikai nagykövetasszony személyes kezdeményezésére arra kötött írásban is szövetséget, hogy a közös cél érdekében a szereplők mindegyike a saját eszközeivel járul hozzá a szűrésben résztvevők arányának emeléséhez, az emlőrákkal kapcsolatos félelmek és hiedelmek eloszlatásához, az egészségtudatosság fokozásához, végeredményben az emlőrák tragikus következményeinek jelentős csökkentéséhez.

Ennek megfelelőn az Egészség Hídja Összefogás minden évben figyelemfelkelő kampány - tudományos szimpózium, séta a rózsaszínre kivilágított Lánchídon, vidéki rendezvények, stb. - létrehozásával, és az esemény publicitásának növelésével segítik a nemes célt. A támogatók - vállalatok, médiumok, civil szervezetek, ismert magánszemélyek - anyagi támogatással, i nformációs anyagok készítésével és terjesztésével, tájékoztatással, szervezéssel és sok más egyéb eszközzel segítik az Összefogást célja elérésben.

Az Egészség Hídja Összefogás 2006. október 8-án egész napos ismeretterjesztő és szórakoztató rendezvényt tartott a nagyközönség számára a Lánchíd pesti hídfőjénél, a Magyar Tudományos Akadémia előtti Roosevelt téren.


A rák kifejezés számos betegséget takar, közös azonban, hogy a betegség a sejtekben, testünk elemi alkotórészecskéiben kezdődik el. Ahhoz, hogy megértsük a rákot, meg kell értenünk, mi történik, ha a normális sejtek megbetegednek.
Testünk sejtek millióiból áll. Normális esetben a sejtek akkor osztódnak, ha erre a szervezetünknek szüksége van. Testünk így működik egészségesen. Néha előfordulhat azonban, hogy a sejtek akkor is osztódásnak indulnak, amikor nincs is rá szükség. Ezek a sejtek sejttömeget alkotnak, amelyet tumornak vagy daganatnak nevezünk.
A daganatok lehetnek benignusak (jóindulatúak) vagy malignusak (rosszindulatúak):

• A benignus (jóindulatú) daganatok nem jelentenek rákot. Az esetek többségében eltávolíthatók, és általában nem is nőnek vissza. A sejtek nem szóródnak szét a test más részeire, s nem jelentenek életveszélyes állapotot.
• A malignus (rosszindulatú) daganatok rákos sejtekből állnak. Szabályozatlanul osztódnak, és nem kímélik a szövetek határait, hanem ráterjednek a környező szövetekre. Az eredeti (elsődleges, primer) daganatból a sejtek szóródása révén a szervezet más részén újabb daganat alakul ki.

A daganatos sejtek kitörnek a tumorszövetből, s a véráramba vagy a nyirokrendszerbe is bekerülhetnek. Ezt a sejtszóródást hívjuk áttétnek (metasztázisnak).

Ha az emlőben rák keletkezik, és a rák áttétet képez az emlőn kívül, az áttétek (metasztázisok) gyakran a hónalji nyirokcsomókban (axilláris nyirokcsomókban) jelentkeznek. Amennyiben a rák - növekedése során - elérte a nyiromcsomókat, akkor a daganatos sejtek távolabbi nyirokcsomókba, valamint más szervek felé, a csontokba, a májba vagy a tüdőbe is szóródhatnak.

Amikor a rák a test másik tájékán is megjelenik, az új daganat ugyanolyan fajta kóros sejtekből áll, mint az eredeti tumor, és az elnevezése is ugyanaz. Ha például az emlőrákos sejtek az agyba szóródtak, akkor ott is emlőrákos sejteket lehet találni. A betegséget ilyenkor áttétes emlőráknak (és nem agydaganatnak) nevezzük. Az orvosok ezt olykor ˝távoli˝ áttétnek hívják.